Archívum
Hozzászólások
Webkamera a Tóparton
Webkamera

Időjárásállomás

Nagyvállalkozások
Honlap oldalak

Tisztelt kunfehértói Lakosok!

A Nótárius Szakmai Egyesület (eredeti nevén: Homokháti Jegyzők Egyesülete) 2000. január elején azzal a céllal alakult meg, hogy a jegyzők szakmai irányító tevékenységét segítse a külső szakemberekkel kiépített és fenntartott partnerkapcsolatokkal; a hatósági jogalkalmazó tevékenység eredményességét javítsa; a helyi tapasztalatokat, kezdeményezéseket ismertesse, átadja.Az egyesület továbbképzéseket, tapasztalatcseréket, jegyzői klubokat tart, együttműködik más jegyzői egyesületekkel, egyéb szervezetekkel; elősegíti a települések együttműködését.

A ma már 33 fős tagságot számláló szervezet Bácsalmástól Algyőig, Újszentivántól Pétervásáráig feladatául tűzte ki, hogy tagjai révén a helyi lakosság és civil szervezetek részére közérdekű információkat szolgáltasson. Így információs kiadványokat készít aktuális témákról, melyek a lakosság és a civil szervezeteknek nyújthatnak hathatós segítséget.Ezzel a cikkünkkel a korábban indított folyamatba kapcsolódunk be, időről időre a lakosság széles körét foglalkoztató kérdéseket igyekszünk majd boncolgatni és megválaszolni. Ezúttal dr. Gácser Tamás, Röszke község jegyzője ismerteti a méhészkedéssel kapcsolatos tudnivalókat.

Tisztelettel:  Kristóf Andrea jegyző

Méhészek nyilvántartása

A méhészkedést (méhtartást) minden év február végéig, az újonnan kezdett méhészkedést pedig e tevékenység megkezdésétől számított nyolc napon belül kell bejelenteni a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjénél, aki a méhészt nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartást folyamatosan vezeti. Amennyiben a méhek állandó tartási helye nem a méhész lakóhelyével összefüggő területen (udvarban, kertben stb.) van, a méhész köteles a méhek tartási helyén a nevét, lakcímét, telefonszámát, a tartási helyen lévő méhcsaládok számát egy legalább 40 x 30 cm nagyságú táblán jól látható módon feltüntetni.

A méhész köteles a méhek tavaszi tisztuló kirepülése és a betelelés közötti időszakban a méhcsaládjait legalább három hetenként méhegészségügyi szempontból ellenőrizni, s ennek során mind a kifejlett méheken, mind a fiasítás teljes terjedelmén, valamint a kaptárhulladékon fertőző betegség tüneteit, illetve élősködők jelenlétét keresni. A vizsgálatnak ki kell terjednie a Varroa-atka jelenlétére, illetve az atkák számának változására.

A méhek szállítása és vándoroltatása

A méheket – beleértve az anyát és a fiasítást is – állandó tartási helyükről átköltözés, vándoroltatás vagy elidegenítés esetén egy hétnél nem régebbi állatorvosi igazolással szabad kivinni. Az igazolás a kiállítástól számított hét napig, méhek folyamatos vándoroltatása esetén annak egész időtartamára érvényes. Az igazolást – ha jogszabály másképpen nem rendelkezik – a hatósági állatorvos állítja ki.

A méhek kiszállítását a kiszállítást megelőző, beszállítását annak megtörténtét követő hetvenkettő órán belül be kell jelenteni a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjének. Beszállítás esetén a bejelentést a kiállított nyomtatvány ajánlott levélként történő megküldésével, vagy személyes eljuttatásával kell teljesíteni. A nyomtatvány igazoló szelvényét a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője – a teljesítés módjától függően – a méhész lakóhelyére küldi meg vagy személyesen adja át.

A vándoroltatás befejezése után a méhész köteles a hazatelepülését a hatósági állatorvosnál és a jegyzőnél hetvenkettő órán belül bejelenteni.

A települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője nyilvántartja a méhész nevét és lakóhelyét, a méhcsaládok állandó és legutóbbi tartási helyét, az állatorvosi igazolás számát, keltét és kiállításának helyét, a méhcsaládok számát, az elhelyezésre szolgáló terület pontos megjelölését (dűlő, hrsz. stb.) és a letelepedés idejét.

Az országhatártól számított tíz kilométeres körzeten belül, a szomszédos állam területéről, vagy ismeretlen helyről származó méhrajt észlelője vagy befogója köteles a települési önkormányzat jegyzőjénél haladéktalanul bejelenteni, aki a kiirtás végrehajtása érdekében értesíti a járási főállatorvost, aki elrendeli a méhraj állami kártalanítás nélküli leölését.

A méhészkedés általános szabályai

A méhészkedést – a vonatkozó külön (állategészségügyi, növényvédelmi stb.) jogszabályok megtartásával – erre alkalmas területen mindenki szabadon gyakorolhatja. Háztömbök területén méhészetet létesíteni és fenntartani nem szabad.

A többlakásos lakóházak udvarán és közös használatú kertjében méhészetet létesíteni csak az összes lakás bérlőjének (tulajdonosának) hozzájárulásával lehet.

Méhészetet közös használatú épülettől és a szomszéd ingatlanoktól 4 méter, használatban levő utaktól közúttól, sajáthasználatú úttól pedig az út melletti vízvezető árok külső szélétől számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. A saját használatú út tulajdonosa (használója) az út ideiglenes lezárása esetén az úton és az út mentén a letelepedést engedélyezheti.

Ha a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkező irányban vagy – legalább 2 méter magas, tömör (deszka stb.) kerítés vagy élősövény létesítésével – a magasban való kirepülését kell biztosítani.

Utak közelében történő letelepedés esetén a méhlakásokat úgy kell elhelyezni, hogy azok kijáró nyílásai az úttal ellentétes irányban legyenek. Az úton a méhészettől jobbra és balra 50–60 méter távolságra, jól látható helyen „Vigyázat, méhek!” felirattal figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

A fentiekben a méhtartásra vonatkozó legfontosabb szabályok kerültek ismertetésre. A további részletszabályokat az alábbi jogszabályok tartalmazzák:

  • 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet a méhészetről,
  • évi CXIV. törvény az állattenyésztésről,
  • 67/2010. (V. 12.) FVM rendelet a méhanyanevelő telep üzemeltetéséről, valamint a méhanya és szaporítóanyag előállításáról, felhasználásáról,
  • 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről,
  • 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról,
  • 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről,
  • 74/2013. (VIII. 30.) VM rendelet az egyes állat-járványügyi intézkedésekről és az azokkal összefüggő állami kártalanításról,
  • évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről.

 

Nótárius Szakmai Egyesület

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Gömb-Panoráma
Gömb-panoráma

Legutóbbi Híreink
Hír Kategóriák
Nemzeti Jogszabálytár
Nemzeti Jogszabálytár

Gravityscan Badge